Lara története, aki elveszett karácsonykor
Lara 2005. karácsonyát mesélte el.
Sziasztok! Lara vagyok, 4 éves máltai kutyus. A tavaly karácsonyomat mesélném el Nektek! Ugyanis az előző három karácsony békésen, otthon, szeretetben telt, de ez a tavalyi egészen más volt.
Az egész pár nappal Szent Este előtt történt. Szokásos délutáni sétára mentünk Rass barátommal és a Nagygazdival, mikor is egy csúnya nagy fekete kutya minden előzmény nélkül ránk támadott! Szaladtunk haza, de egy pillanatra lemaradtam, és hogy mentsem a bundácskámat csak szaladtam és szaladtam messzi a nagy kutya elől.
Mikor magamhoz tértem, azt sem tudtam hol vagyok, hiába ugattam, sírtam, mentem jobbra-balra, nem találtam sem a Nagygazdit, sem a hazavezető utat.
Nagyon elfáradtam és fáztam! Nem is tudom hány nap telhetett el, mire egy kedves néni az ölébe vett, hazavitt, megetetett és megitatott. Furcsa módon nem a nevemen hívott, hanem Engienek. De én hallgattam rá, mert örültem, hogy végre melegben lehettem.
Elérkezett a karácsony! Itt is volt szép, feldíszített fa, ajándékok, de mégsem voltam boldog, mert hiányzott Nagygazdi, Kisgazdi és Rass is! Nem tudtam mi lehet velük! Hát nem keresnek? Hát nem is hiányzom nekik? Vajon már el is felejtettek? Nagyon úgy tűnt...:(
Majdnem két hónapig nem hallottam felőlük semmit. Ám egy februári reggelen a néni összepakolta a cuccaimat és útnak indultunk. Egy nagy épületben kötöttünk ki (valami csendőrség, vagy rendőrség vagy mit is emlegettek...), sok egyenruhás férfi volt ott. A néni sírt és búcsúzott. Már végképp nem értettem semmit. Elment és én ott maradtam. Hát már senkinek sem kellek? Ám ekkor nyílt az ajtó és megjelent benne Nagygazdi és Kisgazdi! Egy pillanatig el sem hittem! Tényleg ők azok? Ők voltak! Nagyon örültek ők is és én is!
Végre HAZA mentünk!
Rass már nagyon várt! Ő is odáig volt az örömtől! Azóta újra Lara vagyok :), és sétákkor el se moccanok a gazdik mellől! Remélem többet nem fog velem ilyen történni!
Hát ilyen volt a tavaly karácsonyom!
Igaz, ez nem kimondottan boldog karácsonyi történet, de azt szeretném, hogy rájöjjetek: a Karácsony otthon, a családdal, szeretben a legszebb!!! Az ajándék sem számít, csak szeretet legyen! Ez az eset rádöbbentett ezekre a dolgokra! Így nagyon várom már az idei karácsonyt, hogy itthon tölthessem a kis családommal!
Boldog Karácsonyt Nektek is!
Lara
Újra otthon
Újra együtt
|